Tartásjavító hátpánt: illúzió vagy valódi segítség?

tartásjavító heveder hatásos vagy nem

A tartásjavító hátpánt vagy heveder sokáig a gerincferdülés szent gráljaként működött. De valóban olyan hatékony? Ezt a kérdést járjuk körbe a következő bejegyzésben.

A gerincfűző nyomában

A tartásjavító hátpánt elsősorban a gerinc különböző deformitásainak kezelésére, megállítására alkalmazandó. Leginkább a gerincferdülés korai felismerésének szakaszában vélik csodamódszernek.

A tartásjavító hátpántoknak két nagy típusa létezik. Az egyik típus egész napos viseletet, míg a másik csupán éjszakai, alvás közbeni használatot követel. Mielőtt boncolgatnám a fűzők hatásosságát érdemes visszatekinteni a múltba.

A tartásjavító eszközök története

A tartásjavító hátpánt nem számít mai találmánynak, hiszen több mint 500 éves múltra tekintenek vissza.

A gerincferdülést mint betegséget az ókori Görögországban detektálta Hippokratész id. e 400 körül. Természetesen a kor legnagyobb tudósának nevéhez fűződik a betegség kezelésére irányuló gyógymódok kitapasztalása is. Repertoárjában olyan “kínzó” eszközöket is találunk mint a hippokratészi létra vagy pad, amely komoly nyomás alá helyezte a páciens gerincét.

tartásjavító hátpánt
Forrás: Wellcome Library,

Mindamellett, hogy igen kellemetlen és fájdalmas eljárásról volt szó, az eredmények sem voltak kecsegtetőek és csupán elenyésző sikert könyvelhetett el a nagy tudós. A legnagyobb probléma, hogy nem vette figyelembe azt hogy a gerincferdülésnek számos formája létezik.

Természetesen nem szeretném a tartásjavító hátpántot a hippokratészi kínpadhoz hasonlítani, hiszen nagyon sokat finomodtak és javultak a rendelkezésre álló eszközeink a gerincferdülés megfelelő kezeléséhez.

Akkor most hatásos vagy nem?

Az szinte egybehangzóan elmondható, hogy az egész napos fűző viselete több kárt okoz mint hasznot. Egyre elterjedtebb nézet, hogy csak nagyon szűk keretek között alkalmazandó. Leginkább a szkeletális érettség korai szakaszában, a Risser stádium 0-2 között értékeinél, maximum 25-40 fok közötti gerincferdülés esetén.

Megnyugtató eredmények vs. kétes sikerek

Mint már fentebb említettem a fűző használatához igencsak ellentmondásos eredmények kapcsolódnak. Az állandó jelleggel hordott hátpánt olyan problémák kialakulásához vezethet mint légzési nehézségek, vagy elgyengült izomzat.

Egy norvég tanulmány a tüdő kapacitások jelentős visszaesését, valamint az oxigén, szén-dioxid arányának kedvezőtlen változását tapasztalta.

A légzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Légzésünk befolyásolja az egész hormonrendszert az izmok és zsír eloszlását, valamint a mentális és kognitív készségekre is hatással van. A tüdő elgyengülésének mértékét leginkább egy láncdohányoséval lehetne összevetni. A légzési problémák tovagyűrűző láncreakciót indíthatnak el, mely állandó fejfájásban, nyugtalanságban, álmatlanságban és a kognitív képesség hanyatlásában csúcsosodik ki.

Ítélet: igen vagy nem?

ítélet-tartásjavító pánt

A fenti kutatási eredmények ellenére mai napi elterjedt eszköze az ortopédiának a gyógyításban.

A legnagyobb probléma, hogy valójában csak tartja az izmokat. Tehát nincs aktív beavatkozás, ami az ok valós eredetét megszüntetné. Nem véletlen, hogy a fűző tartós hordása után jellemzően a gerinc görbületének gyors romlása következik be.

A tartásjavító hátpántok nem ördögtől valóak. Azonban egyedüli használatuk semmiképpen sem ajánlott.Ha ragaszkodunk használatukhoz az legyen inkább csak eseti jellegű, és válasszuk a puha anyagból készült változatokat.

A kiegészítő jelleggel hordott hevederek mellett elengedhetetlenek a hátizom erősítésére irányuló gyakorlatok. (sőt, inkább ezek legyenek a terápia fő részei). A kettő kombinálása komoly előrelépést jelentenek a beteg gerinc gyógyításában.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük