A csigolya részei. Minden, amit a csigolyáról tudni érdemes

csigolya részei

A csigolya felépítése

Ahogy gerincünk felépítése, úgy az azt alkotó csigolyák ismerete sem jellemző általános tudásanyagunkra. A csigolya részei és annak megismerése ugyanakkor segít kialakítani a saját testünkhöz kapcsolódó tudatosságot és az azzal való törődést.

Ha már olvastad egy korábbi bejegyzésemet a gerinc felépítéséről, akkor már tudod, ha nem akkor tudnod kell, hogy alapvetően gerincünknek három fontos feladata van.

  • a test rugalmasságának biztosítása,
  • a terhelés megfelelő elosztása
  • a gerincvelő védelme.

A gerincet négy (esetleg öt) szakaszra szokás tagolni. A csigolyák számát ás jelöléseit alább láthatod.

Gerinc felépítése
Sérv, gerincferdülés, egészség
Gerincoszlopunk

A csigolya részei

Bizonyára tudod, hogy a gerinc csigolyákból áll, melyek között rugalmas porckorong helyezkedik el. Hosszanti irányban pedig izmok ízületek tartják egyben gerincoszlopunkat. A csigolya részeit mutatja az alábbi ábra.

Csigolya felépítése
1. ábra csigolya felépítése

Mit is kell(ene) tudnom a csigolyáról?

A csigolya, csigolyatestből valamint két haránt (transversus) és egy tövisnyúlványból (procesus spinosus) áll.

A tövisnyúlvány a nyaki szakaszon szinte teljesen vízszintes, a háti szakaszon lefelé mutat (2.ábra 2.rajz) majd a lumbális szakaszon megint szinte vízszintessé válik (2.ábra 3.rajz).

A szinte vízszintesen álló C7-es nyaki csigolyát, valamint az ágyéki L4-es csigolyát tájékozódási pontként is használhatjuk, hiszen ezek az ún. kiálló csigolyák. (Vagyis, amit érzel, az nem más mit a csigolya tövisnyúlványa. Mivel a fenti két esetben ezek vízszintesek így könnyen észrevehetőek)

csigolya részei
2. ábra csigolya részei felülről és oldalirányból

Csigolya mérete vs. gerincvelő

A csigolyákat a kisízületek rögzítik egymáshoz. Szerepük azonban ennél jóval összetettebb. A kisízületek alapvető feladata ugyanis a mozgástartomány meghatározása.

A gerincvelő (foramen) mérete a nyaki csigolyától lefelé az ágyéki szakasz felé haladva egyre szűkül. Ezt a folyamatot mutatja a 2. ábra 1.oszlopa.

A gerincvelő egy kocsonyás állagú rész, amiben idegszálak találhatóak. Egy-egy kis idegszál minden csigolyánál kilép. A gerincvelő végül a gerinccsatornába fut.

A csigolyatest mérete (2.ábra 1.oszlop) a gerincvelővel ellenkezőleg lefelé haladva egyre terebélyesedik. Ennek oka, hogy lefelé haladva a teher egyre nagyobb, amit a csigolyáknak el kell tudnia viselni.

Tehát, elmondható, hogy a gerincvelő rovására nő meg a csigolyatest. A csigolyatest belső része egy szivacsosabb (trabekuláris) állomány, aminek feladata a csigolyát ért, leginkább nyomó jellegű terhelések felvétele.

A csigolya külső részét egy 0.5 mm vékonyságú (kortikális) héj veszi körbe. Ez a héj a csavaró és nyíró erő ellen veszi fel a harcot, a terhelés megfelelő eloszlatásával. A külső burok másik lényeges feladata, hogy megakadályozza a porckorong benyomódását a csigolyatestbe, elkerülvén a scmori csomó kialakulását.

A dao yin kínai gerinctorna olyan alternatív megoldást kínál, ami elkerülhetővé teszi a műtétet. Továbbá oly módon edzi az egész gerincet, hogy rendszeres alkalmazásával hírből sem fogod ismerni a gerincbetegségeket.

Látod milyen csodálatosan van megalkotva testünk. Egy olyan gépezet, amibe ha homok is kerül tudatossággal és elszántsággal életünk végéig támaszunk marad.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük